A kémbotrány nyugati ukránpárti és ukrán propagandaakció volt? (VIDEÓ)

Nem menetelünk senkivel a zsákutcába, a magyar szuverenitást pedig meg kell védeni – jelentette ki az Ultrahang adásában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai főigazgatója.

Az adásban szó esett

• az ukrán kémbotrányról
• az ukrán és nyugati dezinformációs kampányról
• Ruszin-Szendi Romuluszról
• a szuverenitásvádelmi törvényről
• a világrendszerváltásról és a konzekves magyar érdekképviseletről.

A kémbotrány kapcsán Orbán Balázs kiemelte, a háború mellett propagandaháború is van; az ukránok érzékelték, hogy Magyarországon a kormány véleménynyilvánító népszavazást kezdeményezett Ukrajna EU-csatlakozása kapcsán, Kijev pedig megpróbál nyomást gyakorolni azokra, akik ellenzik a csatlakozásukat.

Kijev és Brüsszel, két jóbarát

Dezinformációs műveletet indítottak Magyarország ellen, amiben a saját eszközeik mellett az ellenzéki pártot is használják – utalt a Tisza Pártra – ; ahogy az átláthatósági törvény kapcsán is megjegyezte, a nyugatiakkal koordináltan használja a jól bejáratott propagandaeszközöket beveti Magyarország ellen, vagyis

Ebben a projektben Ukrajna érdekében mozgatott pénz van, annak pedig célja Magyarország lejáratása nemzetközi szinten – hangsúlyozta, példaként felhozva, hogy „ha megnéz egy 444-cikket, ami a háborúról szól”, ott különféle fedőneveken látszik, hogy a brüsszeli háborúpárti propagandát viszik, ami egy irányban van és koordinált az ukrán stratégia fő céljával, mégpedig, 

A lényeg, hogy a magyar médiában magyar finanszírozás legyen, akármilyen politikai oldalról is van szó – hangsúlyozta a főigazgató, aki elítélte, hogy egy lapot külföldről finanszíroznak, s annak „ezért igazodnia kell a külföldről meghatározott politikai irányokhoz”.

A szuverenitásvédelmi törvény kapcsán megjegyezte: az Amerikai Egyesült Államokban a külföldi beavatkozás elleni törvény évtizedek óta megvan, a lényeg, hogy láthatóvá kell tenni, ha valaki a közvélemény befolyásolásának céljából külföldi finanszírozást kap; az aggódókat pedig azzal nyugtatta: ez még csak a parlamenti szakasz, a politikai hisztériakeltés helyett pedig akinek javaslata van, az juttassa el az országgyűlési képviselőjéhez. 

Nincs külön bel- és külpolitika

Globalizált világban élünk, nem választható külpolitikára és belpolitikára a kormányzati munka, mivel  a világban zajló változások elkerülhetetlenül érintenek minket is. Ezért nem igaz, hogy amikor erre reagál a kormány, akkor eltávolodna az emberek mindennapi életétől; a politikai igazgató példaként hozta a bevándorlók miatt saját hazájukban és mindennapi életükben magukat idegennek érző nyugati polgárokat. „Ez egy veszély, amit kormányzati lépésekkel el lehetett volna kerülni”  – fogalmazott a főigazgató. Orbán Balázs figyelmeztetett Ukrajna csatlakozása kapcsán: ha az Európa rendelkezésére álló szűkös erőforrásokat odaküldik, „nem marad másra”, ami absztrakt döntésnek tűnik, de nagyon is érinti az emberek mindennapjait.

A jóléti kérdések kapcsán az igazgató leszögezte: ezen dolgoznak, de azzal, hogy Európa proxyháborús félként beszállt a háborúba Ukrajna oldalán, szenved a kontinens és benne Magyarország is gazdasági értelemben (miközben ezt 2023-ban kimondani is orosz propagandának volt minősítve). „A háború felemészti az erőforrásokat”, és inflációs, vagyis áremelő és kamatemelő hatása is van a bizonytalanság miatt – emelte ki, hozzáfűzve,

„Minden politikai erőnkkel azt a célt kell szolgálnunk, hogy a háborút lezárjuk, mert akkor drasztikusan megnő a mozgásterünk” – fejtette ki – és nem szabad hagyni, hogy az európai elit a migrációs vagy zöldátállást érintő politikához hasonlóan katasztrofális döntést hozzon ebben a kérdésben is. Jelesül, hogy

• akár az amerikaiak ellenében is folytatja a háborút,
• illetve hogy Ukrajnát felveszi az EU-ba, 

Orbán Balázs szerint rázós évtizedek jönnek, s az biztos, hogy a geopolitikai ütközőzónák itt vannak, Európa levágja magát az olcsó orosz energiáról, összeveszik a legnagyobb piacot adó Kínával és nem találja meg a hangot az Egyesült Államokkal, akkor Európa hanyatlani vagy stagnálni fog – ezt Magyarország nem akarja, kölcsönösen előnyös viszonyrendszert akar a nagyhatalmakkal, ami a 2010-es évekbeli nagy fellendülést segít megismételni, s ebből származik a konfliktus Brüsszellel.

Senkit nem követünk a zsákutcába

Magyarországnak ehhez jó stratégia kell, intaktság, hogy része legyen az együttműködésnek, de ne kövesse a zsákutcába a nagyobb erőt. „Magyarországnak ebben a helyzetben Orbán Viktorra van szüksége”, nemzetközi tapasztalata, kapcsolatrendszere és felkészültsége okán – húzta alá Orbán Balázs, mondván, még nagyobb baj lenne, ha nem ő lett volna a miniszterelnök az elmúlt három évben.

sorolta a kérdésre a főigazgató: az olcsó orosz energia mellett például, ha béke lesz, az oroszokkal szembeni pozíciónk is kifizetődik. A Kínával való, washingtoni demokrata ukázra, „brüsszeli rövidlátásból” megkezdett kereskedelmi háborúból is sikerült kimradni, így jöttek a kínai beruházások Magyarországra – utalt a BYD kutatóközpontjának Hollandiából idehozására. Ugyanilyen rövidlátás volt Donald Trump kormányzatának kemény kritizálása is, ami nehezebb helyzetbe hozta Európát a vámtárgyalásokon is.

Az uniós források kérdését politikai zsarolásnak nevezte, ami a hazai politikai ellenfelek munkája a brüsszeli elittel összefogva, s célja a magyar gazdasági helyzet lerontása; de ezeréves tapasztalat, hogy akkor lehetünk sikeresek, ha a magyar politikát Budapesten szervezik, és nem egy távoli birodalmi központban.

Megjön a pénz, ha még meglesz

A műsorvezető kérdésére, hogy a visszatartott csaknem 17 milliárd euró érdekében nem érné-e meg inkább kiegyezni Brüsszellel is, Orbán Balázs kiemelte, hazánk nyitott a kompromisszumra, de civilizációs kérdésekben, mint a migráció vagy a háború, nehéz kompromisszumot kötni.

Tudatosan fogalmaznak meg újabb és újabb elvárásokat, amiket más tagállamokkal szemben nem, ami nem véletlen, hanem a hazai ellenzék által koordinált tevékenység. Ezt Magyarország nem hagyja, és megszerzi a neki járó forrásokat – jelentette ki a politikus, aki szerint „még ennek a pénzügyi ciklusnak a vége előtt minden forrás hiánytalanul meg fog érkezni a magyar költségvetésbe”, más kérdés, hogy jön-e bármi ezentúl, ha Ukrajnát tényleg felveszik 2030-ban az EU-ba, s minden agállam nettó befizetővé válik, az Európai Unió pedig kvázi segélyszervezetté válik.

Hogy ez mennyire népszerű gondolat akár a soros elnökséget ellátó Lengyelországban, az más kérdés, ugyanakkor Varsó igyekszik gyorsítani az ügyet. Három ilyen Ukrajna-párti nézőpont van: az egyik az oroszellenes kelet-európai államoké, akik elkerülhetetlennek látják a konfliktust, ezért inkább Ukrajnában vívnák meg, és ehhez kell a nyugat támogatása. A másik a Trump-hatás, fogalmazott, vagyis hogy a támogatásért cserébe lehet például ásványkincseket kapnia egyes nyugati cégeknek; a harmadik a lélektani elem, a háborús pszichózis a vezetők között. „Onnantúl kezdve, hogy azt mondod, Slava Ukrajini, az egyik félnek drukkolsz”, szemben a magyar érdekkel, ami szintén morálisan megalapozott álláspont, hogy mi a béke mellett állunk. A Nyugat évtizedek óta nem vesztett háborút, a vereségnek azonban gazdasági, társadalmi és politikai következményei lesznek, amit igyekeznek elkerülni, de előbb-utóbb a valóság bekopogtat. 

Nyitókép: Képernyőmentés